2012. jan. 8.

Hektor

Íme ő az Turbó Hektor, röviden Hektor vagy büdös dög, ahogy éppen a szánkra esik... 

Ez a kis bajkeverő szeptember végén, érkezett a házunkba, és rögtön belopta magát a szívünkbe :D Eleinte még saját szobát is kapott (a kis mázlista ...), de amint egyre hidegebbre fordult az idő nem szándékoztunk még egy szobát pluszban neki fűteni, ezért éjjel is szabadon mászkálhat, hol a fejemen, hol a számítógép billentyűzetén. Az én szobámnak (amit megosztok nővéremmel) nincs ajtaja a kályha miatt. Túl közel lenne, és előbb utóbb akár baj is történhetne. Szóval eleinte megoldottuk az a problémát, hogy a kicsi Hektor ne jöjjön be a szobába és bűvölje az éppen neki tetsző tárgyakat ezzel ébredésre kényszerítve minket, azzal, hogy egy régi szekrény elég jó állapotban lévő ajtaját leraktuk és ezzel elzártuk az útját a csodálatos birodalomba, ami még felfedezésre várt. De ő semmibe véve fáradozásainkat, megnőtt és gond nélkül átugorta az akadályt. Ezért most már esténként rendszerint együtt alszunk el az emeletes ágyon.

Nem könnyű a névválasztás...
 
Ha megadatott az az öröm (és néha szenvedés), hogy házi kedvencet tarthass bizonyára, az első akadály számodra is a névválasztás volt. Alaposan ki kell ismerni új kis barátodat, hogy hozzáillő névvel ajándékozhasd meg, mert ha minden jól alakul jó pár évet együtt tölthettek. Először is figyelembe kell venned az állat nemét, mert ha van egy fiú tacskód csak nem kaphatja a Linda nevet. Turbó Hektor. Hogy honnan jött a név? Elég sokáig vaciláltunk, majd itt kötöttünk ki. Édesanyám elő ötlete az volt hogy az orra formája után hívjuk Szívecskének. De egy fiú cica csaknem lehet Szívecske nem igaz? Következő ötletünk a Duracel volt, mivel elég hiperaktív jószág. De, ha kimondjuk ezt mindenkinek az a rózsaszín nyúl ugrik be. Ez se jó. Hát akkor legyen Turbó! Ez már mindenkinek tetszett és pár napig így hívtuk. Aztán nővérem megszólalt, hogy mi lesz ha így folytatja az evést (elég rendesen végezte a táplálék bevitelt), akkor előbb utóbb, ha öreg lesz, mert az az idő is eljön, akkor nemfog már annyit pörögni, ugrálni, és úgy fog kinézni mint egy labda. Akkor már csak nem lehet Turbó, nemde? Aztán ránézett és beugrott neki a Hektor. Hát akkor legyen Turbó Hektor? Ezt az ötletel mindannyian elfogadtuk, és azóta már vezeték neve is van, a kis csibésznek.

Az első Karácsony, avagy hová tűnt a mézeskalács dísz, és tippek hogy vedd rá a macskádat, hogy ne csak whikast akarjon enni...

Ó Karácsony, mily gyönyörű pompával járó valamit állítottál nekem a nappali közepére! Azonnal meg kell vizsgálnom!! Gondolhatta drága kiscicánk amikor kidugta álmos kis fejét a nappaliba a délutáni szunya után, és megpillantotta a fát. Először bizonytalanul, oldalazva közelítette meg a számára ismeretlen "képződményt", de utána minden erejét bevetve feltérképezte. Egy kicsit meg is rágcsálta, csak a biztonság kedvéért (műfa). De ezek után fel is fedezte az ezer színben pompázó díszeket, ezért az ünnep végére nem is maradt alul, mert ahányszor leszedte, mi annyiszor feljebb is tettük...Ám egy szép hómentes reggelen egyszerűen nyoma veszett az egyik mézeskalács dísznek. Aztán különös morzsa szerű darabkákat találtunk a kályha előtt, és az a következtetést vontuk le, hogy a kis szaros megette....Hát reméljük ízlett neki, nem lett tőle semmi baja , de azért ilyet többet ne csináljon, mert ejnye-bejnye! Ám még ezután következett a fekete leves.. :OOO Drága édesanyám úgy gondolta, kapjon már drága kaját, hiszen Karácsony van. Hát jó a mi ajándékain mellé neki is került egy kis whiskas alu tasakos "finomság" a fa alá, és drága barátunk úgy gondolta hogy ezentúl majd mindig ilyenben lesz része. Vége lett az ünnepeknek, a szilveszter is lecsengett, és elfogyott a kajája. Természetes most már olcsó fajtából került a tálkájába, ami már nem tetszett neki... Ezért strike-ba kezdett, jó sokáig nemvolt hajlandó megenni azt amit adtunk neki. Végül ő győzött, vettünk neki szalámit, és ismét visszatért a régi Hektor. Egy jó tanács a jövő Karácsonyra nézve, kedves állattartó barátaimnak: Ne kapjon a kiskedvenc drága kaját, mert utána nem eszi meg az olcsóbbat...



És íme unalmas pillanatokban alkotott Hektor mangaa xD (a panelezés rossz >____<")

 Az a furcsa hang amit mi csak prüntyögésnek nevezünk...

Nem tudom, hogy csak a mi macskán ad-e ki ilyen hangokat, vagy másé is (lehet hogy Hektor egy UFO?? :OOO), de ez akkor is megér egy bejegyzést.. :D Szóval, ez határozottan nem nyávogás, mert nem azt halljuk, hogy miau-miau, de nem is nevezném dorombolásnak... Inkább egy kicsit arra emlékeztet amit a galambok szoktak kiadni (pru-pru xDD). Van amikor nagyon halkan csinálja, de olyan is volt már, hogy felébredtem rá. Általában akkor amikor fut. Reggel berohan a szobába és nyávogás kíséretében "prüntyög". Igazából nagyon édesnek találom. De lehet, hogy ezzel jelez egy Földönkívüli hadnak, hogy kezdődhet az invázió? :OO Hát, ha nem is akkor is nagyon aranyos, és az is benne van a pakliban, hogy túl sokat nézek TV-t ......


Nehéz egy macska élete....

Mint mindenki tudja, egy macska ként létezni ezen a bolygón, nem épp szívmelengető. Szerencsétlen állat egész nap csak alszik, ugrál, és whiskast kap Karácsonyra. Felháborító nemde? Hát ha tehetném én is macskának születnék a következő életemben (de egy jó családba :DDD), de ez nem rajtam múlik. Hektor drága is egész nap stresszel, hol azért mert nem finom a kaja, hol pedig azért mert egy hatalmas szörny már megint a házban ólálkodik. Természetesen ez nem más mint a porszívó.... Az ünnepek előtt persze megrendeztük a szokásos nagytakarítást ami nemigazán tetszett neki. Naponta vagy 3-szor elkellet menekülni az egyik szobából-a másikba, attól tartva, hogy a szörny, ... igazából nem is tudom, hogy mitől fél.. Hogy majd megeszi?? :OOO Szóval mindig eliszkolt, és csak fél óra után is csak akkor dugta elő még mindig remegő kis buksiját, amikor "ciccegtünk" neki a konyhában (ez azt jelenti hogy kaját kap :P). Korábban viszont amikor hozzánk került, sajnos bolhái is voltak... Mivel ő egy kintről jött benti cica ezt muszáj volt orvosolni. Ám volt pár bökkenő és mindegyik okozója az volt hogy még nagyon fiatal volt... Nem lehetett rá nyakörvet tenni, sem olyan kis cseppet venni, sem port, mert lenyalja.. Hát felmerült a kérdés, ami már hetek óta fúrta az oldalunkat: Mégis mit csináljunk a retkes bolhákkal? Megszületett a nagy ötlet: bolhasampon :DD Első alkalommal amikor tehettem bementem egy állatkereskedésbe, és megvettem a kívánt terméket, remélve hogy ez végre kiűzi belőle a kis mitugrászokat... Hát mondanom sem kell nem volt sikeres.. Ráadásul nem volt valami nagy élmény a fürdetés, hiszen összevissza csapkodott, karmolt, harapott, és úgy nyávogott, hogy az ember szíve belesajdult... De a kis bogarak csaknem távoztak belőle ezért jó párszor megismételtük az akciót. Utána sokáig úgy viselkedett, mintha valami nagy lelki terror alatt lenne ... :OOO Ám aztán csak megnőtt, és elérte (nagyjából) azt a kort, hogy lehessen rá nyakörvet venni. Ismét betértem az állatkereskedésbe, megvettem és a bolhák pár nap alatt már nem kínozták annyira :DDD Most azt hittétek, hogy itt a Happy End mi? Ki kell, hogy ábrándítsalak benneteket, ugyanis párnapja visszakerült rá (ugyanis már levettük egyszer róla, mondván hogy nincs már rá szükség...) a nyakörv, mert ismét elkezdett vakarózni... Nem biztos, hogy visszatértek kevésbé kedves ismerőseink, reméljük nem, nem tudjuk megnézni, mert a körmei már jó erősek, és komoly sebeket hagynak maguk után. Rólam már sokan azt feltételezték, hogy emo vagyok, mert a kezem elég csúnyán nézett ki a közös játékok után...


Azok a hatalmas szemek, és a Pikachu farok....

Mindennek és mindenkinek, megvannak a maga jellegzetességeik. Mint például, a rózsának a tüskéi. A mi esetünkben egy kicsit több az ilyen jellegzetesség. Először is kezdjük a bundájával. Nagyon szép, pöttyös, csíkos (olyan leopárd, tigris ötvözet....), a lábain fehér zoknikban végződve. Hol szürke, hol pedig kapucsínó színben pompázik. És ami nagyon nagyon édes, a kis fülszőrei *-* De mégis a "legkedvencebb" jellegzetessége, az amit én csak az egyszerűség kedvéért, Pikachu faroknak hívok. Nem, nincs a macskámnak villámszóró képessége, hanem mint említettem, kintről jött benti cica, mielőtt hozzánk került volna , egy szőlő hegy volt az otthona (itt szedte össze a bolháit...), és itt a legvalószínűbb elképzeléseink szerint, valaki rácsukhatta a farkára az ajtót. Ennek következtében, két kanyarral lett gazdagabb. Ha megérintjük, semmi fájdalmat, nem mutat, zavarni se zavarja, és valószínű, hogy már el is felejtette az incidenst. Ettől eltekintve, nagyon, édesnek találom amikor feltartja görbe farkát, és úgy szalad. Ám itt még nem ér véget a sor, a legszembetűnőbb,
dolog, amikor az állatra tekintünk és megpillantjuk,  a fejéhez képest, aránytalanul nagy szemeit. Na jó, annyira azért nem nagyok, de nem is hétköznapiak. Csodálatos, sárgás-barnás szemei, azonnal megbabonáznak, ahányszor csak ránézek.







(Próbáltam olyan képet csinálni, ahol látszik a görbe farkincája, a biztonság kedvéért be is jelöltem :D)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése